Családjog

A házasság és a család védelmének érvényre juttatásában szinte valamennyi jogág részt vesz, pl: büntetőjog a család és az ifjúság elleni bűntettek szankcionálásával, a közigazgatási jog a gyermekvédelem és a gyámügy szabályrendszerének kiépítésével, a polgári eljárásjog a személyállapoti perekre vonatkozó rendelkezésekkel, stb. A házasság intézményének védelme nem jelenti a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok felbontásának mindenáron történő megakadályozását, illetőleg megnehezítését.

Az alábbi területeken nyújtok jogi segítséget ügyfeleimnek:

  • a házasság felbontása, házastársi tartás a házasság felbontása esetén,
  • házastársi vagyonközösség megszüntetése,
  • házastársak lakáshasználatának rendezése,
  • családi jogállás megállapítására irányuló perek,
  • rokontartás, kiskorú gyermek tartása, nagykorú gyermek tartása,
  • szülői felügyelet, gyermek elhelyezési per,
  • kapcsolattartási jog rendezésével kapcsolatos jogvita, kapcsolattartás újraszabályozása,

Társasági jog

2008.07.01.-től mind a bejegyzési eljárásban, mind a változásbejegyzési eljárásban kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő kérelem a bírósághoz. Az elektronikus eljárás azt jelenti, hogy a cégiratokat E-mail útján nyújtja be az ügyvéd a cégbírósághoz és E-mailen kapja a benyújtást igazoló tanúsítványt, igazolást, bejegyző és változásbejegyző végzést is. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. Törvény 21. § (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Kft, Bt, RT alapításában nyújtok és gyors segítséget, mely magába foglalja a tanácsadást, a cég alapításához szükséges dokumentumok elkészítését, ellenjegyzését, és cégbírósághoz történő benyújtását. Szolgáltatásom kiterjed a cégmódosítására, azaz a cég életében bekövetkező változások nyilvántartásba történő átvezetésére is. Vállalkozás alapítása, cégmódosítás, üzletrész átruházás. Az ügyvédi munkadíj tartalmazza:

  • a választott cégformával kapcsolatos kioktatást, mely tisztázza az alapítás során és a cég működésének beindításánál felmerülő kérdések részletes tájékoztatást ad a vonatkozó jogszabályokról.
  • cégiratok megszerkesztését,
  • új cég esetén a cégnév prioritását,
  • a cégiratok cégbírósági benyújtását,
  • a kérelemmel kapcsolatos egyéb eljárási cselekményeket a bejegyző végzés meghozataláig.

Polgári jogi szerződések

  • vállalkozási, építési, tervezési szerződések
  • bérleti és használati jogot biztosító szerződések
  • kölcsönszerződések,
  • tartási, életjáradéki szerződések
  • megbízási szerződések elkészítése, szerződések véleményezése
  • valamint a fenti szerződésekhez kapcsolódó jogviták peres képviselete.

Ingatlanjog

Ha kellő körültekintéssel kíván eljárni fontos a megfelelő szakmailag felkészült közreműködő ügyvéd kiválasztása ahhoz, hogy az ügylet biztonságban eredménnyel záruljon. Amennyiben szeretné, hogy az ingatlana eladása, vásárlása során biztonságban érezze, magát kérjen jogi segítséget. Ingatlannal kapcsolatban az alábbi ügyekben állok rendelkezésre: ingatlan adásvételi, ajándékozási, csereszerződések, előszerződések készítése, közös tulajdon létrehozása, megszüntetése, vagyonmegosztás, bérleti és haszonbérleti szerződések szerkesztése, földhivatali eljárás lebonyolítása, ingatlanközvetítői tevékenység.

Munkajog

Munkáltatók számára az alábbi területeken nyújtok segítséget:

  • adatvédelmi tájékoztató elkészítése munkavállalóknak, munkavállalói adatkezelés felülvizsgálata
  • képviselet munkaügyi perben
  • írásbeli figyelmeztetés elkészítése
  • felmondás elkészítése
  • munkaszerződések készítése, véleményezése, közös megegyezéssel történő megszüntetése

Munkavállalók számára az alábbi területen nyújtok jogi segítséget:

  • munkaszerződés, szerződésmódosítás véleményezése,
  • jogellenes, azonnali felmondás megtámadása,
  • képviselet munkaügyi perben
  • munkaügyi tanácsadás

Öröklés jog

A jogi szabályozás alapján a végrendelet megírásához nincs szükség ügyvédi közreműködésre és ellenjegyzésre. Azonban a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy az ügyvédi közreműködés nélkül elkészített végrendelet olyan hibában szenved, amelynek következtében a végrendelet részben vagy egészen érvénytelen. Az általam készített végrendelet esetén lehetőség nyílik az ügyfelek számára arra, hogy választásuk szerint a megbízás alapján elkészítet, végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyeztesse, ahol azt a Központi Végrendeleti Nyilvántartásba bevezetik. Ez esetben kizárt, hogy a végrendeletet elveszik, vagy megsemmisül, esetleg harmadik személy elrejti. A Központi Nyilvántartás semmiben nem korlátozza a későbbi végrendelkezési szabadságot, új végrendelet alkotására, a letett végrendelet módosítására.

Örökléssel kapcsolatban az alábbi szolgáltatásokkal állok megbízóim rendelkezésére:

  • végrendelet szerkesztése,
  • végrendelet megtámadhatóságának vizsgálata
  • képviselet és érdekérvényesítés elősegítése az örökösödési eljárás során vagy azzal kapcsolatban

Kártérítési ügyek

A polgári jogi felelősség tana a jusztiniánuszi tanításban gyökerezik, ahol a kártérítést a magánjog büntetőjogaként ismerték el. A vétkesség eszméje a római jogban fokozatosan alakult ki. A jövőben bekövetkező tények előrelátása, az erre vonatkozó tudati állapot az, amelyet a vétkességgel – akár szándékos, akár gondatlan – jelöltek. A római jog tanítása szerint: „Si omnia qual opotunit, obervabit, caret culpa” „Nincs vétkesség, ha valaki mindent szem előtt tartott, amit kellett” A kártérítési jog célja, hogy a személyt vagyonban és személyhez fűződő jogban esett sérelmekért kárpótlásban részesítse. A kártérítési jog szabályai elsődlegesen a helyreállítás, teljes reparáció elvét követik és a teljes kártérítés eszméjétől vezérelve orvosolják az elszenvedett sérelmet.

Kár érheti Önt szerződéses kapcsolataiban és szerződésen kívül is, vagyis olyan esetben, amikor a károkozóval semmilyen kapcsolatban nem áll.
Ide sorolható különösen:

  • veszélyes üzem működtetéséből eredő károk megtérítése (gépjárművek, gépek)
  • állatok által okozott károk
  • épületkárok (épületről lehulló tárgyak, egyéb tárgyak lakásból való kiesése, kidobása által okozott károk)
  • balesetek miatti kárigény érvényesítése
  • egészségügyi ellátással összefüggő orvosi műhiba miatti kártérítési igények érvényesítése
  • közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése

Személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő igények érvényesítése

A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti pl. az élet, testi épség, egészség megsértése, személyi szabadság, magánélet megsértése, becsület és jó hírnév megsértése, személyes adatok védelméhez való jog megsértése. Amennyiben Önt személyhez fűződő jogában megsértették sérelemdíjra tarthat igényt. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

Non-profit szervezetek képviselete:

alapítványok és egyesületek létrehozásával, működésével kapcsolatos jogi tanácsadás, alapító okiratok, belső szabályzatok elkészítése és ügyvédi ellenjegyzése, ügyvédi képviselet a bejegyzési eljárás során, civil szervezetek jogi képviseletének ellátása.

Peren kívüli képviselet

  • bírósági nem peres eljárások
  • közjegyzői nem peres eljárások (hagyatéki eljárás, fizetési meghagyásos eljárás, értékpapír megsemmisítése)
  • végrehajtási nem peres eljárások (végrehajtás)

Büntetőjog

A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védőhöz való jog tartalmát, gyakorlásának módját a büntetőeljárás szabályai konkretizálják. Az ártatlanság vélelme követelmény – az egész büntetőeljárásra érvényes. Az ártatlanság vélelmének három összetevője:

  • a jogok jóhiszemű gyakorlása (praesumptio boni viri)
  • a bizonyítási teher (onus probandi) kérdése
  • és az in dubio pro reo (kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére)

A bizonyítási teher (onus probandi) értelmében a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Nem kizárt azonban, hogy a védelem is bizonyítékokat gyűjtsön, tárjon a bizonyításra kötelezett elé. A bizonyítási teherrel értelmében a bűnösség bizonyítása e büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Nem kizárt azonban, hogy a védelem is bizonyítékokat gyűjtsön, tárjon a bizonyításra kötelezett elé. A bizonyítási teherrel kapcsolatos a terhelt hallgatási joga is, hiszen ez nem értékelhető a terhelt terhére.

A bizonyítási teherből eredő esetleges „veszteség” sikertelenség: vagyis ha nem sikerül a hatóságnak a terhelt bűnösségét bizonyítani akkor „ártatlan” marad. A védő ezen elvre megalapozottan csak a bírósági ügydöntő határozat hozatala előtt hivatkozhat és csak az összes törvényes bizonyítási lehetőség kimerítését követően.

A kényszerintézkedések feltételei mellett azok alkalmazásának módjánál is garanciális szerepe van a védőnek, miután kontrollálja, hogy valóban az arra jogosult szerv rendelte-e el, tartja-e fenn, a határozat megfelel a törvényi alakszerű előírásoknak, tartalmazza-e az indoklást, alkalmazásának ideje nem haladja-e meg a törvényben meghatározottat, végül a foganatosítás során a törvényben előírt módon jártak-e el. A védő az egész büntetőeljárás során beleértve a büntetés-végrehajtási szakaszt is észrevételezhet, indítvánnyal élhet szabadlábra helyezési kérelmet adhat be, jogorvoslati körben panasszal, ill. fellebbezéssel élhet.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a hivatásos védőügyvéd ellenőrző szerepét annak szükségességét, különösen a legsúlyosabb kényszerintézkedések – előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés területén. A védő észlelheti a szabályozás hiányosságát, ellentmondásait, netán alkotmányellenességét.

A tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelése

A büntetőeljárásban minden esetben múltbeli cselekményt próbál tisztázni, rekonstruálni a hatóság a korábban lezajlott események ténykérdéseit kell felderítenie, megállapítania. Az idő múlása sokszorosan megnehezíti a hatóságok tényfeltáró munkáját. A hatóságok feladata, hogy az eljárás minden szakaszában a tényállát alaposan és hiánytalanul tisztázzák, a valóságnak megfelelően állapítsák meg, valamint a büntetőjogi felelősséget súlyosbító és enyhítő körülményeket egyaránt figyelembe vegyék.

A tényállás maradéktalan tisztázása megába foglalja az összes kriminalisztikai kérdésre való válaszadást. A tényfeltáró hatósági tevékenység azonban nem lehet egyoldalú, csak a terhelőre, illetve súlyosabbra koncentráló. A védő részt vehet és részt is kell vennie a bizonyításban, hiszen számára kötelezettség a terhelt érdekébeni eljárás, a terhelt javára szóló mentő és enyhítő körülmények feltárása.

A védő bizonyításbeli közreműködése is többféle lehet. Az egyes nyomozási cselekményekben észrevételt tehet, indítványokat, kérdéseket tehet fel, felvilágosítást kérhet, felszólalhat, védbeszédet tarthat, jogorvoslattal élhet. Ezen túlmenően maga is szerezhet be bizonyítékokat akár személyesen, akár más által pl. okiratot, szakvéleményt, tárgyi bizonyítékokat kutathat fel, szerez be, illetve magánnyomozó igénybevételével adatot, bizonyítékot gyűjt össze és tár a hatóság elé. 

A bizonyítékok sokszínűsége miatt a büntetőeljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás megállapításához alkalmas lehet. A bizonyítékok szabad értékelésének körébe csak a törvényes úton beszerzett bizonyítási eszközök vonhatók be.

A bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító ereje. A bizonyítékok értékelésnek bíróság általi meggyőződés szerinti elbírálásának határt szab az indoklási kötelezettség. A bíróságnak érdemi érvelést kell adnia az egyes bizonyítékok értékeléséről, azok elfogadása, illetve elvétése okairól.  

Büntetés végrehajtásjog

A büntetés-végrehajtást szerteágazó garanciarendszer övezi. A Büntetés-végrehajtási kódex alapelvi szinten garantálja abüntetés-végrehajtási ügyben a védelemhez való jogosultságot. A védőnek irat megismerési és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. Az elítélt által személyesen illetőleg a védője útján párhuzamosa is gyakorolható az általános körű kérelmezési és panaszjog, valamint jogorvoslati jog, amely együttesen hivatott biztosítani, hogy az elítélt a büntetés-végrehajtás folyamatában ne váljék kiszolgáltatottá, és a legszélesebb körben érvényesüljön a végrehajtás egésze feletti bírósági, illetve ügyészségi kontroll. Általános jogérvényesítési eszköz a kérelem. Az elítélt jogainak védelmét, a jogsérelmek orvoslását szolgáló eszközök: az elítélt panaszjoga, a fellebbezés és a kereset.

Betegek képviselete, jogvédelme

a betegjogok védelmét előmozdítandó, az Egészségügyi Törvény számos garanciális elemet tartalmaz az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása keretében: a beteg panasz intézménye. A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, illetve fenntartónál panaszt tenni. Az úgynevezett közvetítői tanács szintén új elemként a beteg érdekeit képviselő intézmény. A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. Polgári peres út: amennyiben valamely hibásnak vagy késedelmesnek vélt orvosi kezeléstől számítva 5 év még nem telt el, akkor a beteg polgári pert indíthat a gyógykezelést végző intézmény ellen. A betegnek egy esetleges perben azt kell bizonyítania, hogy a jelenlegi állapota és az azt megelőző hibás orvosi intézkedések között okozati összefüggés van.

Ingatlanközvetítés

Ingatlanközvetítői tevékenységet az ügyvédek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezése alapján is végezhetnek. A jogszabály értelmében ez egy úgynevezett kiegészítő ügyvédi tevékenység, amelyet az ügyvédek a klasszikus ügyvédi faladatai mellett elláthatnak. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 5/2015. (XI.09) számú Szakmai Álláspontja értelmében valamennyi ügyvéd külön, szakképesítés nélkül is végezhet ingatlanközvetítést, de ennek során értékbecslő tevékenységet nem folytathat.