A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védőhöz való jog tartalmát, gyakorlásának módját a büntetőeljárás szabályai konkretizálják. Az ártatlanság vélelme követelmény – az egész büntetőeljárásra érvényes. Az ártatlanság vélelmének három összetevője:

  • a jogok jóhiszemű gyakorlása (praesumptio boni viri)
  • a bizonyítási teher (onus probandi) kérdése
  • és az in dubio pro reo (kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére)

A bizonyítási teher (onus probandi) értelmében a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Nem kizárt azonban, hogy a védelem is bizonyítékokat gyűjtsön, tárjon a bizonyításra kötelezett elé. A bizonyítási teherrel értelmében a bűnösség bizonyítása e büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Nem kizárt azonban, hogy a védelem is bizonyítékokat gyűjtsön, tárjon a bizonyításra kötelezett elé. A bizonyítási teherrel kapcsolatos a terhelt hallgatási joga is, hiszen ez nem értékelhető a terhelt terhére.

A bizonyítási teherből eredő esetleges „veszteség” sikertelenség: vagyis ha nem sikerül a hatóságnak a terhelt bűnösségét bizonyítani akkor „ártatlan” marad. A védő ezen elvre megalapozottan csak a bírósági ügydöntő határozat hozatala előtt hivatkozhat és csak az összes törvényes bizonyítási lehetőség kimerítését követően.

A kényszerintézkedések feltételei mellett azok alkalmazásának módjánál is garanciális szerepe van a védőnek, miután kontrollálja, hogy valóban az arra jogosult szerv rendelte-e el, tartja-e fenn, a határozat megfelel a törvényi alakszerű előírásoknak, tartalmazza-e az indoklást, alkalmazásának ideje nem haladja-e meg a törvényben meghatározottat, végül a foganatosítás során a törvényben előírt módon jártak-e el. A védő az egész büntetőeljárás során beleértve a büntetés-végrehajtási szakaszt is észrevételezhet, indítvánnyal élhet szabadlábra helyezési kérelmet adhat be, jogorvoslati körben panasszal, ill. fellebbezéssel élhet.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a hivatásos védőügyvéd ellenőrző szerepét annak szükségességét, különösen a legsúlyosabb kényszerintézkedések – előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés területén. A védő észlelheti a szabályozás hiányosságát, ellentmondásait, netán alkotmányellenességét.